Három nővér

Írta: Anton Pavlovics Csehov
Három nővér

Az alkotók az előadást Gombár Judit díszlet- és jelmeztervező emlékének ajánlják.

Az újításairól ismert Maladype Színház a 2010-ben bemutatott nagy sikerű Platonovja után ismét egy Csehov-mű feldolgozásán keresztül intéz rohamot a színházi hagyományok ellen. A Maladype variabilitással játékosan kísérletező bemutatóinak (Leonce és Léna, Übü király, Platonov, Tojáséj, Stílusgyakorlatok) újabb állomásán a készülő Három nővér is számít a nézői elme kreatív aktivitására: a drámai szöveget „képekre bontva”, az egyes jeleneteket a klasszikusoktól a kortársakig terjedő korszakokban alkotó magyar és külföldi festők, képzőművészek stílusában valósítják meg a társulat színészei.

„A festészet, mint felfedező út”-metaforára épülő rendezői koncepció azáltal nyújt különleges színházi élményt a közönségnek, hogy az előadás során a nézők szeme előtt megfestődő „kép-játék” a szereplők lelki folyamatainak fázisrajzait is bemutatja. A Prozorov-testvérek hagyomány és modernség között kifeszülő érzéki története gazdag jelentéstartalommal kapcsolódik össze a festészeti korszakok és stílusok meghatározó témáival és fogalmaival: mágikus és mindenható álmok, melankólia és magány, új emberábrázolás és eszménykép, a test mint médium, az élet mint haláltánc, érzés és extázis, a festés mint drámai cselekvés, szakadék élet és művészet között, a természet, a fény, mozgás és technológia.

A rendezői koncepció merészen játszik a szereplők térben és időben történő festői transzformációival. A rafináltan változatos látványvilágra épülő előadás a csehovi kompozíció keretei közé széles palettáról integrálja a jelentős festői korszakok emblematikus alkotóit (Botticelli, van Eyck, Bosch, Da Vinci, Caravaggio, Rembrandt, Munkácsy, Lautrec, Renoir, Csontváry, van Gogh, Picasso, Dalí, Magritte, Vasarely, Warhol, Banksy). Az ellentétes irányú metamorfózis sajátos dramaturgiájának - a hétköznapitól az absztrakt, illetve az elvonttól a konkrét felé tartó - felderítését a képzőművészet iránt rajongók és a színházszeretők is egyaránt élvezhetik.

Fordította: Kosztolányi Dezső

Rendező: Balázs Zoltán
unnamed
Szereplők:
Prozorov, Andrej Szergejevics: Bödők Zsigmond
Natalja Ivanovna, a menyasszonya, később felesége: Tankó Erika
Olga: Szilágyi Ágota
Mása: Huszárik Kata
Irina: Fátyol Kamilla
Kuligin, Fjodor Iljics, gimnáziumi tanár, Mása férje: Lendváczky Zoltán
Versinyin, Alexandr Ignatyevics, alezredes, ütegparancsnok: Páll Zsolt
Tuzenbach, Nyikolaj Lvovics, báró, főhadnagy: Bödők Zsigmond
Szoljonij, Vaszilij Vasziljevics, százados: Lendváczky Zoltán
Csebutikin, Ivan Romanics, katonaorvos: Páll Zsolt
Ferapont, öreg szolga az elöljáróságon: Bartha Lóránd
Anfisza, öreg dada: Bartha Lóránd

Alkotók:
Díszlet: Balázs Zoltán, Czirják Ágnes
Jelmez: Benedek Mari
Asszisztens: Robitz Anikó
Zenei szerkesztő: Oláh Zsolt
Produkciós vezető: Balázs Katalin, Éri Ildikó

Az előadásban szereplő térelemek, egyedi jelmezek, maszkok és kellékek igényes kivitelezéséért köszönetet mondunk alkotótársainknak: Czomba Istvánné, Fodor Stúdió Kft., Juhász Judit, Lászlófi Orsolya, Matyikó Ágnes, Katona-Koos János, Magyar Romana és csapata, Miskolci László és csapata, Pap Judit, Vajda Judit, Varju Tamás.

Bemutató: 2017. április 8. 19.00, Maladype Bázis