Jó nézőt nevelnek a drámapedagógusok – minden értelemben. Szülők, tanárok és színházi emberek is belátják, hogy a drámapedagógiában rejlő lehetőségek mennyire fontosak a fiatalok képességeinek és készségeinek fejlesztésében.
Ma már nemcsak a Káva és a Kerekasztal foglalkozik színházi neveléssel, hanem majdnem minden magára kicsit is adó kő- vagy független színház indít ifjúsági nevelési programot. Ezekkel segítő értelmezést adnak az előadásokhoz, és aktív részvételi lehetőséget teremtenek.

A megnőtt figyelem miatt Színház – Dráma – Iskola címen kétnapos konferenciát szervezett az ELTE BTK Szakmódszertani Központja és a Maladype Színház pedagógusoknak Raátz Judit és Czibula Katalin segítségével. Gabnai Katalin, a konferencia fővédnöke szervezte meg 1990-ben az ELTE-n a drámajátékvezető-képzést, és évtizedekig az ő nevéhez fűződött ez az oktatási forma.

Különösen fontosnak tartja a toleranciát, az érzékenyítést nyomatékosító foglalkozásokat a Baltazár Színház. Az Elek Dóra vezette csapat középsúlyos értelmi sérült fiatalokkal dolgozik egy évtizede, bár már profi színészek is csatlakoztak a társulathoz. Sokszor speciális közönséget keresnek maguknak, játszanak gyerekotthonokban és fogva tartott fiatalkorúak iskolájában is.
A Katona József Színház háromlépcsős ifjúsági és felnőttprogramot kínál, ahol a színházjegy mellé előkészítő és feldolgozófoglalkozás is csatlakozik. Színházi játszóteret indítottak kisebbeknek, Katona Klubot a középiskolásoknak. Ők most éppen a Faust szövegében fellelhető problémákkal foglalkoznak, mivel a Katona Schilling Árpád rendezésében Faust-bemutatóra készül.
A Katona és az Örkény programszervezőinek az a fontos, hogy a fiatalok beszélhessenek az őket érdeklő problémákról, és hogy ismerkedjenek a színházzal, kipróbálják az előadás létrehozatalának több aspektusát, mert ez nyitottá teszi őket. Minden programjuk csatlakozik a színház repertoárjához és fontos társadalmi kérdésekhez, és legtöbbször konkrétan a tananyaghoz is.
Az improvizációra épülő Momentán Társulat tagjai úgy vélik: a rögtönzés a tanulás terepe, új utakat nyit és a kreativitást is fejleszti.
A felnőttek alakíthatóságában is hisz Balázs Zoltán, a Maladype társulatvezetője, aki évek óta nyilvánossá teszi az egész próbaidőszakot. Aranybogár elnevezéssel kreatív kommunikációs, tudásbázisra épülő analitikai tréninget is indított, amelyet ő maga vezet.
A Kolibri családi színház minden hetedik nézője rész vesz az intézmény valamelyik foglalkozásán. Ott elsőként kezdtek el társadalmi problémákat feszegető ifjúsági előadásokat és osztályterem-színházi produkciókat tartani, és szerveznek tanároknak szóló programokat is.

Népszabadság, Szemere Katalin