Május 16-án a METTRIN-ben lesz látható a prizreni Bekim Fehmiu Városi Színház, a pristinai Qendra Multimedia, a budapesti Maladype Színház és a bánki METTRIN Művészeti Központ közös előadása: az InHuman/Embertelenek.

A 2025. szeptember 19-énB Prizrenben bemutatott kortárs művet, amelyet a nyugat-balkáni régióban újszerű rendezéseivel már elismerést szerzett Balázs Zoltán állított színpadra, a nemzetközi hírű koszovói szerzőpáros, Jeton Neziraj drámaíró és Shpëtim Selmani költő, közösen alkotta meg. A tavaly megrendezett koszovói-észak-macedóniai színházi showcase nyitóelőadását a magyar rendező kivételes koncepciójában albán színészek és alkotótársak közreműködésével láthatta megvalósulni a többnemzetiségű fesztiválközönség.

A nemzetközi színházi kultúrában egyaránt meghatározó két alkotóműhely, a Qendra Multimedia és a Maladype Színház - új irányvonalak felfedezésére inspirálva a Bekim Fehmiu Városi Színház művészeit - szakmai tapasztalatait összehangolva hozott létre globális problémákat érintő összművészeti előadást. A Neziraj-Selmani írópáros kollázsszerű, töredékes szövegére épülő többfázisú alkotófolyamat első szakaszában megfogalmazódtak a nyelvi, vizuális és akusztikus alkotói elképzelések, kiválasztásra kerültek a szereplők, végül kezdetét vette a határokon átívelő kreatív munka. A nemzetközi együttműködésben megvalósuló produkció alkotócsapata 2025 augusztus elején Bánkon, majd Pristinában és Prizrenben formálta tovább a többdimenziós abszurd szöveget, „amely valóság és képzelet között mozogva festi meg a hatalom embertelen és embertelenné tévő arcát." Franco Ungaro, Teatro

Az Inhuman/Embertelenek létrehozásának szükségszerűségét a mű témájának rendkívüli aktualitása adta: a háborúk és fegyveres konfliktusok embernyúzó körülményeinek feltárása, valamint az elszigeteltségből önmagukat kiküzdeni képtelen teremtmények egyéni és közös sorsa. Képes-e hatni a művészet - és ha igen, miként -, az emberi brutalitásra és könyörtelenségre? Milyen folyamatok serkentik világunk dehumanizálódását? Hogyan harcolhat civilizációnk a barbárság és a kulturálatlanság ellen? Miként győzedelmeskedhet a részvét az embertelenség felett? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a különleges alkotás, amely a szerzők rendhagyó dramaturgiáját követve az együttgondolkodásra, a nyelvi különbségeken átívelő kommunikációra, a megértésre és az emberi méltóságra fókuszál.

Kritikarészletek az előadásról:

„A fegyveres konfliktusok és háborúk végtelen harcmezőire kényszerítettekről és/vagy onnan elmenekülni nem tudókról szól a darab, azokról, akikből a körülmények és saját túlélési ösztönük akaratlanul is kiöli a humánum csíráját. A kör ördögi, hiszen a félelem gyűlöletet szül, a gyűlölet pedig félelmet. A barbárság ellenében egyetlen dolog, az otthon nyújthat védelmet, de mi van akkor, ha az ember arra kényszerül, hogy elfogadja, az otthona, sőt a hazája harcmező, az elszigeteltségből képtelenség kitörni? Hogyan dolgozza fel ennek a valóságát? Van-e lehetőség az ellenállásra, meddig tart az ember mentális ereje a borzalmak közepette?

Balázs Zoltán háromszereplős rendezése elkerüli az illusztrációt. A szöveget az apró mozdulatokból épülő, bábszerűre koreografált mozgás elemeli, a statikusnak tűnő, majd hirtelen titkokkal és meglepetésekkel telivé váló, nyitható-csukható kocka díszlet (Petrit Bakalli), a groteszk jelmezek (Vesa Kraja) pedig metaforikus jelentésrétegekkel gazdagítják és játékossá teszik, míg a barokktól a morajzajig ívelő zene (Memli Kelmendi) nem csupán atmoszférát ad, de térben-időben univerzálissá tágít.” Papp Tímea, Revizoronline

„Az InHuman című előadásban, amelyben a színész teste élő archívum, magán viseli a háború, a száműzetés, a marginalizálódás nyomait, nem az a kérdés, hogy mi az embertelen, inkább az, hogy miként normalizálódik. A színpad minimalista, szinte üres. A szavaknak súlya van. Az embertelenség nem rendkívüli eseményként jelentkezik. Apró cselekedetek, adminisztratív nyelvek és látszólag semleges folyamatok halmozódásaként rakódik le. A koszovói kontextusra való utalás nyilvánvaló. De nem kizárólagos. Az előadás Európához szól, annak politikájához, amely a testeket, a határokat és az életeket feláldozhatónak tekinti. Ez egy olyan színház, amely nem kívülről, hanem belülről ítéli el azt az értékrendet, amelyet állítólag védeni akar.” Gianni Forte, Doppiozero

Játsszák:
Alban Krasniqi
Beslidhje Bytyçi
Hajat Toçilla

Alkotók:
Rendező: Balázs Zoltán
Dramaturg: Balázs Zoltán
Díszlettervező: Petrit Bakalli
Jelmeztervező: Vesa Kraja
Zeneszerző/Zenei vezető: Memli Kelmendi
Mozgás: Balázs Zoltán
Hang: Flamur Krasniqi
Fény: Yann Perreagux
Produkciós menedzserek: Balázs Katalin, Burim Mustafa
Producerek: Huszár Sylvia, Aurelia Kadriu

Az előadás időtartalma: 80 perc

Bemutató:

2025. szeptember 19., Bekim Fehmiu Városi Színház, Prizren
2026. május 16., METTRIN Művészeti Központ, Bánk