A Tamási Áron Színházban vendégszerepel a Budapesten működő Maladype Színház társulata Witold Gombrowicz Yvonne című darabjával. A Maladype előadásai többnyire új színházi nyelvekkel kísérletező produkciók, melyek az előadóművészet különleges minőségeit mutatják fel, így a társulat a magyarországi és nemzetközi színházi élet egyik legelismertebb független formációjának számít. A Balázs Zoltán által rendezett előadást május 30-án, hétfőn este 7 órától a Kamarateremben tekinthetik meg az érdeklődők.

A Maladype Színház 2001-ben alakult, állandó társulattal és alkotótársakkal működik, kizárólag pályázati forrásokból tartja fenn magát. „Függetlensége” azonban nemcsak szervezeti formájának, hanem szellemiségének és a színházról alkotott elképzeléseinek is lényege. Talán ennek köszönhető, hogy az elmúlt két évtizedben önmagát mindig újrafogalmazni képes társulat maradt, mely a mindenkori változást a színházcsinálás természetes folyamatának tekinti, mely folyamatosan új kontextusokba helyezkedik és új felismerésekre tesz szert. Sajátos arculatának kialakításában főként a koncentrált műhelymunka, az intenzív színészi együttlét és a közönséggel való állandó kommunikáció játszott fontos szerepet. A társulatvezető Balázs Zoltán a színészek elemző és szintetizáló képességének fejlesztését, kifejezésmódjuk folyamatos megújítását, a rögtönzéseken alapuló játék állandó gyakorlását tartja elsődleges feladatának.

„Hol van az a törvény, melynek lélektelen eszközként kell alávetni magam, s nem szabad emberként?” – kérdi Fülöp herceg Gombrovicz közismert drámájának elején, majd az Yvonne-nal való találkozása után úgy érzi, fel kell lázadnia minden konvenció ellen. Szabadságvágya a társadalmi normák kötöttségein túl az ösztönök és az emberi természet korlátait is feszegeti. Eljegyzi Yvonne-t, aki így bekerül a királyi udvarba, s ettől kezdve a próbakő szerepét játssza: hozzá fűződő kapcsolatában a történet valamennyi szereplőjének felelnie kell a Fülöp által feltett kérdésre. Yvonne néma jelenléte katalizátorként hat. Szerepe nem egyéb, mint egy színpadi séma megtestesülése. Yvonne mint drámai alak nem létezik, csak mint szerep – áll az előadás ajánlójában.

Gombrowicz hőseinek alapvető, belülről fakadó igyekezete: mindenáron megtalálni egymást. „Szükségem van az emberekre. Nem azért, hogy szót értsek velük. Csupán azért, hogy életjelt adjanak”– írja a szerző. Hősei nem is értenek szót – nem képesek rá –, csupán „életjelt” adnak egymásnak, és így lesz az Yvonne egy életről szóló drámai látomás. Gombrowicz valójában azokat a civilizációs sémákat kérdőjelezi meg darabjában, melyek a nézők tudatában élnek, a néző tudati „megrázkódtatására” törekszik.

A 2020-ban bemutatott előadás még ugyanabban az évben három díjat nyert a lengyelországi Radomban szervezett XIV. Nemzetközi Gombrowicz Fesztiválon: a fődíjat, a közönségdíjat és a kollektív színészi munka díját.

Az előadás a Liszt Intézet közreműködésével kerül bemutatásra.

tasz.ro, 2022